Ballagási idézetek

ballagási idézetek

Ballagási idézetek

Eddig csak álmodtunk, terveztünk még,
most valóra válhat minden, ami szép.
Az élet, a munka tárt karokkal vár,
s hogy szép lesz-e csak rajtunk áll.

Szabó Pál

 

Pajtásaim! értetek a bú;
Elhagyni, fiúk, titeket,
Ez fáj nekem, ez szomorít el,
Ez ver kebelembe sebet…
De nem! mi vigadtunk minden időben,
Így hát szomorú a búcsú se légyen.

Petőfi Sándor

 

Ah, vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amig él.
Leczkéjét a sirig tanulja,
Nehezebbet folyvást a réginél.

Reviczky Gyula

 

De azt akarom, tisztán és fehéren,
legyetek vígak és bársonyba-járók,
a kezetekben egy nagy arany-érem,
s hódítsátok meg az egész világot.

Kosztolányi Dezső

 

Rosszakaróim, jóbarátok,
Temérdek angyal és svihák,
Szép, szőke, barna, csúnya lányok,
Sakkpartnerek, konyhásmamák,
Tavaszi leves, tészta, mák,
Rongy testem innen elmegyen,
Közös sorunknak vége hát!
Hiány ül majd a lelkemen.

Varró Dániel

 

Régi harcok, régi, kopott könyvek
Derű, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, rohannak az évek
Búcsút mondunk, múló diákévek.

Ernest Hemingway

 

Előre, föl, miénk az élet,
A széles földnek kerekén
Szemünkben csillog az igéret
És bennünk ring a jó remény!

Tóth Árpád

 

A szárny megnőtt, üresen áll a fészek,
Csak álom volt a régi jó világ,
És mint a fecske alkonyati szélnek,
Ma szárnyat bontott egy sereg diák.

Wass Albert

 

Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan.

Dsida Jenő

 

Ne csüggedj, hisz ifjú vagy,
S minden elérhető,
Ha van benned bátorság,
Remény, s szeretni erő.

Goethe

 

Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se venni.
Kétszer leshettem csak meg a pillanatot, mikor a szirom elhagyja helyét s a földre perdül. S tulipán volt mind a két virág és mind a kettő fehér.

Radnóti Miklós

 

Nagyon szép kis társaság volt.
Egyik léhább, mint a másik.
Átgondolok minden órát
A keserű búcsuzásig…

Ady Endre

 

Nézz vissza most egy percre, nézz az útra
Nézd meg, mit tett, mit alkotott a munka,
Nézz vissza…aztán ismét csak előre,
S indulj tovább az alkotó jövőbe.

Kiss Jenő

 

Régi arcok, régi kopott könyvek
Mosoly, derű néha fájó könnyek,
Múlik minden, rohannak az évek,
Búcsút intünk múló diákévek.

 

E békés, boldog diákesztendő
elmúlt, vissza sose jő.
Mint egy álom, úgy suhant tova,
Diákok többé nem leszünk soha.

Madách Imre

Kövess a facebookon is!